Heves vármegye éjszaki része hegyes, ellenben közepe és délkeleti része a nagy magyar Alfölddel összefüggő sík terület.
A hegyes vidéket a nagy magyar Alföldtől elválasztó vonal a vármegyében, nagyjából Ecsédtől vonható meg keleti irányban Maklárig. Ezen vonalon túl a nagy magyar Alföld az Eger- és a Tarna patakok széles völgyein nyúlik be éjszak felé s az előbbinél Egerig, az utóbbinál egészen Szentmáriáig terjed fel. Éjszaki irányban legmélyebben hatol be a nagy magyar Alföld a vármegye nyugati határán, a Zagyva patak keskeny völgye mentén, Apcz, Pásztó községeken át, föl egészen a nógrád megyei Kistereméig, ahol a tengerszín fölötti magasság nem több, mint 181 méter.
A síkságnak az elválasztó vonaltól délre eső része a tenger színe fölött, átlag 100—150 méter magas, míg a délkeleti rész, a Tisza hajdani kiterjedt árterülete 88—100 méter körül marad.
Ecséd. A hatvani járásban, az Öreghegy és a Mátra végső nyúlványai tövében, az Ágói patak völgyében fekszik.
Egy 1910-es kiadványban „Heves vármegye községei„ címmel, Ecsédet is említi az írás. Ennek megismerése, most nehezebben menne, ha nem lenne a a Digitális Tudománytár
A község éjszak-déli irányban 2 és fél km. hosszú s a patak nemcsak a községet, hanem az egész határt keresztül metszi. Az 1332—37. évi pápai tizedjegyzék említi plébániáját, mely a patai kerülethez tartozott. 1412—1429-ben Eched, Echyd néven említik az oklevelek. A XVI. század elején a Pálóczi család birtokában találjuk.
A mohácsi vész után Perényi Péter igyekezett megszerezni, de Ráskay Zsigmond még 1527-ben elfoglalta a helységet. De Perényi Péter befolyása következtében Ráskay Zsigmondot és testvéreit megfosztották minden javaiktól, melyeket azután Nagy Imre, Maghy György, Kenderesy László és Parlaghy László nyertek el. Dobó Ferencz, Domonkos és István is igényt tartottak Ecsédre s 1536-ban bejelentették tiltakozásukat Ecséd elfoglalása miatt.
Perényi Péter életében azonban nem boldogultak e hatalmas főúrral . 1548-ban bekövetkezett halálával siettek megújítani igényüket. Az 1549—52. évi összeírás szerint Bebek Ferencz birtokában volt. 1554-ben 15, 1564-ben 8 portát írtak össze e helységben. 1589—90-ben azok közé a helységek közé tartozott, melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a tizedet. Az 1635. évi összeírásban 21/7, 1647-ben 2, 1675-ben szintén 2, 1686-ban 2 portával szerepel. 1693-ban Szirmay Péter birtokában találjuk. 1830—40 között gróf Teleki Zsófia, Gombos Imre, Szeleczky, Darvas, Nagy Barnabásné, Fáy, Sipos, Bónis és a Boksányi családok voltak itt birtokosok. Jelenleg Fáy Józsefnek és Zoltánnak, Máhr Károlynak, Bernáth Félixnek és Csányi Józsefnek van itt nagyobb birtoka.
Hogy a régi róm. kath. templom, melynek az egri érsek a kegyura, mely időben épült, nem állapítható meg. A helységben két régi és két új kastély van. Az egyiket a XIX. század elején a gróf Telekiek építették, a kik után gróf Ráday család örökölte. A Rádayaktól Richter Adolf vásárolta meg, a ki 1848 és 67 között volt itt birtokos ; ettől viszont az egri érsek vette meg s jelenleg a róm. kath. elemi iskolát helyezték el benne. A másik régi kastélyt, mely a község házai közül emelkedik ki, Fáy Zoltán jelenlegi tulajdonosnak a nagyatyja építtette.
A másik két új kastély a helység belterületén kívül van. Az egyiket az Ecséd vagy Fáy-tanyán 1876-ban Fáy József építtette, a másikat, mely közvetetlenül a falu mellett fekszik, Bernáth Félix 1906-ban építtette, jelenlegi tulajdonosa Mahr Károly, volt domoszlói földbirtokos.
Az 1846 — 47. évek egyikében a helységet óriási felhőszakadás sújtotta, mely a község házait romba döntötte és a nép emlékében, minthogy Szent Hona napján volt, még most is ,,Ilona vize” név alatt szerepel. A község területe 7121 k. hold, lakóházak száma 498 és a lakosság 2967 lélek, a kik 3 német kivételével magyar anyanyelvűek. Vallásra nézve van gör. kath. 1, ref. 12, ág. ev. 2, izr. 37, a többi róm. katholikus. A helység lakói temetkezési egyesületet és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Scholcz Vilmosnak és Artúrnak egy gőzmalma van a helységben. Az asszonyok házivászon szövésével foglalkoznak. A község postája és távbeszélője helyben, távírója Gyöngyösön és vasúti állomása Horton van.
E helységhez tartoznak a következő tanyák : Maksatanya, Sipostanya, Csányi tanya, Csalatanya, Bernát felsőtanya, Fáy felsőtanya, Fáy József tanya, Fáy Zoltán tanya, Fáy alsótanya,
- Maksatanya, Sipostanya, Csányi tanya, Csalatanya, Bernát felsőtanya, Fáy felsőtanya, Fáy József tanya, Fáy Zoltán tanya, Fáy alsótanya
- Hogy volt, hogy volt! – Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt
- Egyetlen hátránya, hogy nem lehet megunni