Ecsédről

Ajánljad Te is olvasásra!

A hatvani járásban, az Öreghegy és a Mátra végső nyúlványai tövében, az Ágói patakvölgyében fekszik. A község éjszak-déli irányban 2 és fél km. hosszú s a patak nemcsak a községet, hanem az egész határt keresztül metszi. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi plebániáját, mely a patai kerülethez tartozott. 1412-1429-ben Eched, Echyd néven említik az oklevelek.

A XVI. század elején a Pálóczi család birtokában találjuk. A mohácsi vész után Perényi Péter igyekezett megszerezni, de Ráskay Zsigmond még 1527-ben elfoglalta a helységet. De Perényi Péter befolyása következtében Ráskay Zsigmondot és testvéreit megfosztották minden javaiktól, melyeket azután Nagy Imre, Maghy György, Kenderesy László és Parlaghy László nyertek el. Dobó Ferencz, Domonkos és István is igényt tartottak Ecsédre s 1536-ban bejelentették tiltakozásukat Ecséd elfoglalása miatt.

Perényi Péter életében azonban nem boldogultak e hatalmas főúrral; 1548-ban bekövetkezett halálával siettek megújítani igényüket. Az 1549-52. évi összeírás szerint Bebek Ferencz birtokában volt. 1554-ben 15, 1564-ben 8 portát írtak össze e helységben. 1589-90-ben azok közé a helységek közé tartozott, melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a tizedet. Az 1635. évi összeírásban 2 1/2, 1647-ben 2, 1675-ben szintén 2, 1686-ban 2 portával szerepel. 1693-ban Szirmay Péter birtokában találjuk. 1830-40 között gróf Teleki Zsófia, Gombos Imre, Szeleczky, Darvas, Nagy Barnabásné, Fáy, Sipos, Bónis és a Roksányi családok voltak itt birtokosok.

 

 

Jelenleg Fáy Józsfnek és Zoltánnak, Máhr Károlynak, Bernáth Félixnek és Csányi Józsefnek van itt nagyobb birtoka. Hogy a régi róm. kath. templom, melynek az egri érsek a kegyura, mely időben épült, nem állapítható meg. A helységben két régi és két új kastély van. Az egyiket a XIX. század elején a gróf Telekiek építették, a kik után gróf Ráday család örökölte. A Rádayaktól Richter Adolf vásárolta meg, a ki 1848 és 67 között volt itt birtokos; ettől viszont az egri érsek vette meg s jelenleg a róm. kath. elemi iskolát helyezték el benne. A másik régi kastélyt, mely a község házai közül emelkedik ki, Fáy Zoltán jelenlegi tulajdonosnak a nagyatyja építtette.

A másik két új kastély a helység belterületén kívül van. Az egyiket az Ecséd vagy Fáy-tanyán 1876-ban Fáy József építtette, a másikat, mely követetlenül a falu mellett fekszik, Bernáth Félix 1906-ban építtette, jelenlegi tulajdonosa Mahr Károly, volt domoszlói földbirtokos. Az 1846-47. évek egyikében a helységet óriási felhőszakadás sujtotta, mely a község házait romba döntötte és a nép emlékében, minthogy Szent Ilona napján volt, még most is “Ilona vize” név alatt szerepel.

A község területe 7121 k. hold, lakóházak száma 498 és a lakosság 2967 lélek, a kik 3 német kivételével magyar anyanyelvűek. Vallásra nézve van gör. kath. 1, ref. 12, ág. ev. 2, izr. 37, a többi róm. katholikus. A helység lakói temetkezési egyesületet és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Scholcz Vilmosnak és Artúrnak egy gőzmalma van a helységben. Az asszonyok házivászon szövésével foglalkoznak. A község postája és távbeszélője helyben, távírója Gyöngyösön és vasúti állomása Horton van.
E helységhez tartoznak a következő tanyák: Maksatanya, Sipostanya, Csányi tanya, Csalatanya, Bernát felsőtanya, Fáy felsőtanya, Fáy József tanya, Fáy Zoltán tanya, Fáy alsótanya.

Sok minden megtudható a település fotókrónikájából https://ecsedkepek.hu

Érdekel minket a Te véleményed is.